JustMom

Anya vagyok. Otthon vagyok.

2019. feb 12.

Pablo története

írta: Evi Hernaez
Pablo története

A Pöttyöslabda online családi magazinba készült ez az cikk. 

Itt is szerettem volna elmesélni a történetünket, de hosszas gondolkodás után úgy döntöttem, csupán a linket teszem be, hogy ne vesszen el ez a kegyetlenül őszinte írásom. Benne van minden. A közel öt év szenvedés, az óriási hullámvölgy, aztán pedig a boldogság. Ennél többet nem tudok és nem is akarok beszélni róla. Elmúlt, túléltük, tanultunk belőle. Én sokkal erősebb lettem, Pablo pedig bearanyozza az életünket.

Nagyon sok erőt küldök minden hasonló helyzetben lévő párnak. Túllesztek rajta. 

Ide kattintva olvashatjátok. 

lombik.jpg

 

Tovább Szólj hozzá

2019. feb 11.

Heti összefoglaló, avagy mégiscsak lett énidő

írta: Evi Hernaez
Heti összefoglaló, avagy mégiscsak lett énidő

A múlthét nem úgy indult, ahogyan szerettem volna. Ebben a bejegyzésben írtam, hogy Pablo beteg volt, nem vittem bölcsibe, ergo nem volt időm magamra. Nehezek az ilyen hetek, de tanulok is belőlük: amikor van lehetőség, ki kell használni. Bármire, esetemben a sportra:)
Csütörtökön a tanítványom lemondta a dupla angol órát (tényleg, a munkámról nem is meséltem még, na majd nemsokára), így újraterveztem: Pablot már futószerkóban vittem bölcsibe, gyorsan hazahoztam Marvelt, és indultam is. Baromi jól esett, nagyot futottam (magamhoz képest),új útvonalon. 7,5km-nél pont a házunk mellett jártam, azt mondtam, oké, elég lesz, még ezer dolgom van. Ezt másnap már bántam, mert a pénteki futásom nyögvenyelős 5,5km lett, többet kellett volna akkor ...

Tovább Szólj hozzá

2019. feb 08.

Miért kell a csoki?!

írta: Evi Hernaez
Miért kell a csoki?!

Ezzel a bejegyzésemmel lehet, hogy nem leszek népszerű, mert többféle értelmezési lehetősége is létezik, mégis úgy érzem, le kell írnom, mert annyira meg vagyok döbbenve, hogy egyszerűen nem tudom a helyére tenni a dolgokat. Az írás szokott ebben segíteni, talán most is működni fog.
Utálom, ha beleszólnak, hogy hogyan nevelem Pablot, és igyekszem én is távol maradni az okoskodástól. Bármennyire nehezemre is esik, minden erőmmel azon vagyok, hogy ne bíráljak másokat, hogy elfogadjam az eltérő nevelési stílusokat, hiszen én is ezt várom el másoktól velem szemben. Most viszont nem tudom befogni a számat, mert mélységesen felháborított, amit ma láttam.

...

Tovább Szólj hozzá

2019. feb 06.

Amikor nincs énidő

írta: Evi Hernaez
Amikor nincs énidő

Óriási közhely, hogy amikor anya leszel, minden megváltozik. Viszont pont attól közhely, hogy nagyon nagy igazság rejtőzik mögötte. Mint minden anyucin, rajtam is sokat formált az anyaság. Teljesen átrendeződött az értékrendem, más dolgok lettek fontosak, ám ami talán a legjobban meglepett az az, hogy mennyivel megengedőbb és megértőbb lettem saját magammal szemben.

Futás, torna, tanítás, írás. Ezek töltik ki az énidőmet, azt a napi három- négy órát, amikor Pablo a bölcsiben bulizik.

img_20190205_115129_1_edited.jpg

...

Tovább Szólj hozzá

2019. jan 29.

Anyatest projekt ON, avagy segítsetek fenntartani a motivációt!

írta: Evi Hernaez
Anyatest projekt ON, avagy segítsetek fenntartani a motivációt!

Január elő napjaiban kezdtem a diétát és az edzést. Ha olvastátok, tudjátok, hogy nagyon fontosnak tartom a testmozgást és a helyes táplálkozást. Elsősorban a Pablonak mutatott példa miatt, de azért na, nőből vagyok, és a hiúság is hajt elég rendesen, hihi.

Talán nem mondtam még, de Pablo lombikbaba. Soha nem titkoltam, és nemsokára egy másik cikkben elmesélem a kálváriánkat, de most csak azért hoztam fel ezt a témát, hogy megmutassam, mi játszódik le bennem, és mi munkálkodik a fogyni/ formálódni vágyás mögött.

img_20190103_194838_edited_edited.jpg

...

Tovább Szólj hozzá

2019. jan 28.

Egy háromtagú család tudatos háztartása

írta: Evi Hernaez
Egy háromtagú család tudatos háztartása

Már Pablo születése előtt is foglalkoztatott, hogy mi az, amit én személy szerint tehetek a környezetünkért. Vitoriában nagyon jól működik a szelektív hulladékgyűjtés, minden utcában van külön konténer a papírnak, a kommunális hulladéknak és az üvegnek, a műanyagot pedig egy, a város alatt húzódó nagynyomású csőrendszeren keresztül gyűjtik. Évek óta szétválogatva dobjuk ki a szemetet, de az utóbbi hónapokban az elképesztő mennyiségű műanyag hulladékot látva valami elindult bennem: oké, hogy csak egy vagyok a sokmilliárdból, de szeretnék többet tenni azért, hogy a kisfiamnak egy élhető Földet hagyjak. És nem, nem kifogás, hogy ugyan minek erőlködjek, ha a többség egyáltalán nem foglalkozik azzal, hogy mennyi szemetet ...

Tovább Szólj hozzá

2019. jan 25.

Amit most a világon a legjobban imádok

írta: Evi Hernaez
Amit most a világon a legjobban imádok

Szeretek írni. Megnyugtat, kikapcsol, és sokat tanulok magamról közben. Valahogy úgy érzem, hogy nem kell megjátszanom magam, és mostmár kezdek eljutni odáig, hogy tényleg le merem írni, amit valójában gondolok. Nem aggódok azon, hogy vajon másnak tetszik-e, megérti-e, van-e értelme, meg merjem-e jelentetni. Csak jön egy gondolat, és leírom. Kiírom magamból, feltszem a blogra, és olyan jól esik.

Egy éve még talán nem mertem volna arról írni, ami ma a fejemben jár, de úgy döntöttem, nem álszenteskedek saját magam előtt sem, és igenis elmondom, mert tele van a szívem vele. Nem leckét akarok adni, nem tükröt tartani mások elé, sem ítélkezni, sem tanácsokat adni, egyszerűen csak elmesélni egy olyan dolgot, ami az életemnek szerves része ...

Tovább Szólj hozzá

2019. jan 22.

Iskolaválasztás- vajon bekerülünk?

írta: Evi Hernaez
Iskolaválasztás- vajon bekerülünk?

Mint már a múlt heti sulis cikkemben beharangoztam, tegnap voltunk nyílt napon abban az iskolában, ahová Pablot szeretnénk beíratni.
IMÁDOM!!! Imádom imádom imádom! Be KELL kerülnünk, úgyhogy az összes ujjatokat tegyétek keresztbe értünk március 21-ig. Vagy szidjatok, bár addig csuklani nem lenne olyan jó. De annyira beleszerelmesedtem ebbe az intézménybe, hogy most konkrétan a lelkem eladnám az ördögnek azért, hogy a végleges listán legyünk.

A színházteremben tartották a tájékoztatót, elég sokan voltunk. Sokan gyerkőccel jöttek, cukik voltak, ahogy a kis Pablo korabeliek ott rohangáltak fel-alá. Ha nem lenne egy ekkora gyerekem, biztos pofákat vágtam volna, de így csak nevettem, külön varázst adott az egésznek a gyerekkacagás.

img_20190121_193929_edited.jpg

...

Tovább Szólj hozzá

2019. jan 18.

Hogyan lettem véletlenül spanyol?

írta: Evi Hernaez
Hogyan lettem véletlenül spanyol?

Ez a mai bejegyzés nem Pabloról fog szólni, most egy kicsit mesélősebb kedvemben vagyok. A blogot végülis magamról írom, és bizony volt életem a kisfiam előtt is. Van most ez a tenyearchallenge- őrület a Facebookon és az Instán. Jó látni, hogy ki mennyit változott tíz év alatt. Mennyi minden történt velem is! Ma egy kicsit nosztalgiázok:)Sokan ismeritek a történetemet, de leírom, hogy megmaradjon az utókornak is.

fb_img_1547807316037_edited_edited.jpg

...

Tovább Szólj hozzá