2018. nov 15.

Bölcsi vagy nem bölcsi?

írta: Evi Hernaez
Bölcsi vagy nem bölcsi?

Többek között azért is szeretem a Facebookot, mert olyan ismerősökkel, távoli barátokkal is tarthatok rajta keresztül kapcsolatot, akikről egyébként valószínűleg semmit sem tudnék. Pedig annyira jó olvasni, látni például a régi osztálytársaim babáit, kutyusait, utazásait, tudni,hogy jól vannak, látni, hogy merre sodorja őket az élet.

Az egyik volt egyetemi csoporttársam Franciaországban él, egy tündéri fiúcska anyukája, és bár az egyetemen nem jártunk egy társaságba, de valahogy mégis írunk egymásnak néha. Nem sokat tudunk a másikról, nekem mégis jólesik, hogy nem tűnt el csak úgy, nyom nélkül az életemből.

Ő írt nekem pár napja, hogy szívesen olvasna arról a blogban, hogy hogyan alakult úgy, hogy Pablo bölcsibe jár, és hogyan áll egyáltalán a gyermekek intézményesítéséhez a spanyol társadalom. Itt van hát, Anikó, ez a cikk Neked (is) szól:). Köszönöm, hogy olvasol!

 

Pablo szeptember 4-én lett bölcsődés nagyfiú, ekkor már betöltötte a 15hónapot. Nulla segítségünk van a születése óta,ami nem panaszkodás akar lenni, hanem egy fontos adaléka annak, hogy miért is tölt már napi 4órát házon kívül.

img_20181114_173828_1.jpg

Spanyolországban a szülési szabadság 4hónap, utána lehet kérni a baba egy éves koráig fizetés nélküli szabadságot. A kisgyermekes anyákat a gyermek 12éves koráig elvileg kirúgni tilos, addig itt nálunk, Baszkföldön megválaszthatják, hány órát és milyen időbeosztással szeretnének dolgozni. Mikelnek ugye boltja van, onnan tudok konkrét példát mondani: az egyik lány délelőtt 10 és délután 2között választotta a munkaidejét, szombatonként nem járt dolgozni. Ezért Mikel a fele munkabérét fizette, nyilván, arányosan, de ezt a Baszk Kormány kiegészíti 60százalékig a gyermek 12 éves koráig. (Vállalkozó szempontjából ez baromi nagy szívás, ez a lány, akit említettem, belekényelmesedett a munkájába, ráadásul a munkaidejével Mikel kb. csak a fenekét törölhette, de ez van, szent és sérthetetlen volt. De már 13 a gyerek. Ő pedig nem dolgozik többé a boltban:) )

NEM egész Spanyolországban van így, ezt fontos kihangsúlyozni. Mi egy nagyon gazdag vidéken élünk, itt azért könnyebb helyzetben vannak a családok. Mégis sokan visszakényszerülnek a munkába a babájuk 4hónapos korában. Ez szívfájdító, viszont van pozitív oldala is: nincs bölcsi és szakember hiány, sőt!

4hónapos kortól 2 éves korig járhatnak bölcsibe a picúrok. 2 éves kortól kezdődően iskolai előkészítő van, ami tulajdonképpen a bölcsi folytatása, csak már az iskolában. Óvodának felel meg igazából, nem kötelező 3 éves korig, onnantól viszont igen.

Májusban voltak nyílt napok, akkor körbejártam a mi városrészünk 6 bölcsijét. Jelentkezési lapot kellett leadni az önkormányzathoz, hármat megjelölve, fontossági sorrendben. Mivel 2017-ben kevés gyerkőc született, és a kerületünkben meg konkrétan gyerekhiány van, simán felvették Pablot oda, ahová szerettem volna. 5 percre van tőlünk sétálva, megvan a reggeli kutyaséta a bölcsijárattal:).

img_20181113_091958_1_1.jpg

Max 5 vagy max. 8 órát lehetnek a gyerekek, a beosztás szabadon választható, de pl. meg van szabva,hogy fél 8-tól 10-ig lehet őket vinni. Én 9-re szoktam, és 1-re megyek érte, de van, aki 8-tól délig jár. Ebben az évben nincs olyan baba, aki 8 órát van, 1 órakor be is zár a bölcsi. Ha lenne rá igény, egyébként 5-ig lennének.

13 gyerek a max. egy csoportban, 2 nevelő van ennyi babára. Mondjuk a mi bölcsődénkben összesen van 20 baba 3 csoportban, 5 nevelővel, szóval baromi jó az arány.

Ételt nem kapnak, reggelizve viszem, délelőtt van háztartási keksz (aminek nem annyira örülök, de jól van, ennyi cukor belefér), néha kenyeret majszolnak, most néhány napja pedig almát. Meg is dicsérték Pablot, hogy milyen ügyesen eszi, mondom ha látnátok csirkecombbal a kezében:) BLW baba mindennel elbír:) Ebédelhetne ott, akkor vinnem kellene minden reggel egyentermoszban a kis kajáját, de ő itthon ebédel velünk.

Az infrastruktúra fantasztikus! Mutatok néhány képet, nem is áradozok inkább. Van matracszoba, belső játszótér, zeneszoba fényasztallal, minden tiszta,minden új, imádom!

img_20181113_091913_1.jpg

Festenek, homokkal játszanak, csokiban hemperegnek, láncokat tapiznak, dalokat tanulnak, hihetetlenül elhivatottak a nevelők, mindig kitalálnak valami jó kis progit a gyerekeknek.

img_20181113_091909.jpg

Lesz karácsonyi műsor, ahová majd mi, szülők is besegítünk.

Van egy kis füzetke, ahová minden nap beírják, hogy mit csináltak. Sőt, nekem is kell minden reggel írnom pár sort. Esetünkben ugye mindig az alvás van porondon, mert ha nem alszik éjjel, akkor nyűgös délelőtt. Van lehetőség alvásra, kétszer arra mentem érte, hogy aludt a gondozónéni karjaiban. Pablo. Az én szaralvó, csakanyával csakcicivel aludni képes kicsi kincsem. Meg is könnyeztem:)

Na tehát ez egy állami bölcsőde kéremszépen, 2018-ban, Vitoriában. Fizetnünk kell érte, de fizetéshez szabottan vannak megszabva a kategóriák. Mi napi max. 5óráért (én csak 4et viszem) 140 eurót fizetünk. Az itteni viszonylatban nem sok.

Az egyetlen dolog, amit nem szeretek, az az, hogy euszkérául beszélnek a picikkel. Ezt másik cikkben elmagyarázom.:)

img_20181113_092006_1.jpg

Vannak magánbölcsik is, kb. ugyanennyibe kerülnek, viszont ott az időbeosztás sokkal tágabb. Van az utcánk sarkán egy ilyen bölcsi, van, hogy este 8kor mennek a gyerekekért a szülők:(

Nem akartam hosszú bejegyzést, hogy ne untassalak Benneteket, de azért még csak írok a lelki részéről.

15 hónaposan még pici? Még úgysem interaktuál gyerekekkel? Csak arra jó a bölcsi, hogy beteg legyen kéthetente? Ez abszolút gyerekfüggő. Pablo egy hihetetlenül szociális kis lény, igényli a társaságot, nem vagyok elég neki. Pedig éneklek, mondókázok, táncolok, főzünk együtt, sétálunk, rengeteget vagyunk levegőn, és persze Marvel is itt van, akivel egyre többet játszik. De nem vagyunk elegek. Pablonak nagyon jót tesz a bölcsi, szeptember 4-én tette meg az első önálló lépéseit, egy hét után stabilan járt. Bővült a halandzsa szókincse, bátrabb, nagyfiúbb. Telitalálat volt, nem bánom egyáltalán.

És hogy nekem mit jelent? Napi 4 órát. Amiben dolgozhatok (tartok néhány órát), sportolhatok (ha nem futom túl magam, és nem sérülök le), szolizhatok, sétálhatok Marvellel, leülhetek egy bögre teával az éppen aktuális nevelési könyvet olvasni:), vagy blogolhatok. Van végre énidőm, lehetek picit én, Évi, nemcsak anya Évi. Mert 15 hónapig semmi segítséggel nem sok ilyen szabad percem volt. Vicces is az, amikor a nőgyógyász úgy vizsgál, hogy rajtam a gyerek közben. Mert egyszerűen nincs kire hagyni. Tényleg nem panaszkodásból mondom, csupán azért, hogy jobban átjöjjön, hogy nekem mekkora felszabadulás ez a pár óra. Ne értsétek félre, imádok a babucimmal lenni, de tudom, hogy jó helyen van, én pedig végre tudok picit egyedül lenni.

Több időre nem tudnám bent hagyni, arra még nem vagyok készen. Azt szokták mondani, hogy a babák anyásak. Na nálunk ez visszafelé is igaz, én vagyok Pablós, én nem akarok több időt nélküle tölteni.

Nekünk bejött a bölcsi, sima volt a beszokás, szinte semmit nem sírt, én is csak az első napon:), és azóta mindenki kiegyensúlyozottabb. Ettől függetlenül nem szeretem, amikor tanácsot kérnek tőlem, vagy hasonlítgatják a gyerekeket: Pablo természete nagyon szerencsés, könnyű vele (tuti ezért szívok az alvással:)), és tudom, hogy jó helyen van. De nem minden baba ilyen, úgyhogy inkább nem okoskodok, nem adok tanácsokat, és nem ítélkezek:)

Mindenki tegyen úgy, ahogy neki és a babájának a legjobb:)

Szólj hozzá