2019. nov 25.

Kisfiúk, festett körmök, játékkonyhák és babakocsik

írta: Evi Hernaez
Kisfiúk, festett körmök, játékkonyhák és babakocsik

Avagy hogyan botránkoztasd meg a maradi családot

Mindjárt Karácsony! 

Hektikus viszonyom van nekem ezzel a csodálatos ünneppel: hol utáltam, hol imádtam eddigi életem során. Mióta Pablo velünk van, azóta izgalommal várom, de vannak részei, amiket legszívesebben átugranék. Bárcsak lehetne...

Az egyik ilyen az Mikel munkabeosztása: kereskedelmben dolgozik, az év legforgalmasabb időszaka a Black Friday és a Három Királyok közötti másfél hónap. Nálunk, Spanyolországban december 26-án nem ér véget a karácsony, akkor kezdődik csak az igazi őrület- az ajándékot a legtöbb családban Gáspár, Menyhért és Boldizsár hozza január 5-én éjjel. Véget-nem-érő-karácsony, higgyétek el, a jóból is megárthat a sok. A spanyol családunkkal alapvetően jó a viszonyunk (bár én vagyok a bolond hippi, aki hordozza, hosszan szoptatja és nem pürével eteti a gyerekét, amit bizony még több, mint két év után is nehezen tolerálnak). Sajnos azonban úgy alakult, hogy egy helyen ünneplünk. Karácsonyi vacsora, ottalvás, másnap reggeli, ebéd, vacsora, Szilveszter vacsora (mert itt az is családi ünnep), január 1-je reggeli, ebéd, vacsora, január 6-a, Három Királyok családi ebéd: mind mind ugyanott, ugyanazokkal a rokonokkal. Nem panaszkodom, csak annyit mondok inkább, hogy embertpróbáló...

img_20171120_181140_edited.jpg( A képen Pablo fél éves volt. Az arckifejezése ellenére élvezte a karácsonyi sürgés-forgást.)

Hálás vagyok az életemért, és tudom, hogy nagyon szerencsés vagyok, hogy szerető emberek vesznek körül. Néha azonban nehéz, ha csúnya is bevallani, ha nem. Szeretném, ha minden zökkenőmentesen menne, és igyekszem lenyelni minden beszólást, minden gúnyos félmondatot, de amikor az anyai kompetenciámban kontárkodnának bele, azt nehezen tudom mosolyogva tolerálni. Örülök, hogy velük ünnepelhetek, de borzasztóan hiányzik a magyar családom- éppen ezért a legszívesebben átugornám ezt a néhány hetet, ami tele van feszültséggel, stresszel, zabálásokkal- és Mikelt alig látjuk. Szombatonként is talpal a boltban. Kárpótlásul év közben igazán nem lehet okunk a panaszra, de hiányzik, hogy együtt hangolódjunk a Szentestére, az ajándékozásra. 

Idén sem lesz felhőtlen az ajándékbontás: hiába kértem, amikor megszületett Pablo, hogy beszéljük meg, mit vegyenek neki a nagy alkalmakra, valahogy mindig becsúszik néhány nemkívánt játék, amiknek az árát sokkal jobb dolgokra is lehetne költeni. 

img_20191029_115046_edited.jpgA család azonban hagyománytisztelő, "a nőnek a konyhában a helye" gondolkodással. Se Mikel, se én nem értünk egyet ezzel. Igen, hagyományos családmodellben és -dimanikával élünk, de ez nem azt jelenti, hogy a fiam nem játszhat "lányos" dolgokkal. Sőt! Amikor körmöt festek és odajön, bizony az övét is pirosra pingálom, amikor rúzsos a szám, puszit adok az övére, és kacagva nézegeti a piros kis ajkait a tükörben. Imád főzőcskézni, a konyhában sok órát töltünk együtt. Nemrég a macijával játszott, és megszopiztatta, majd kérte, hogy kössem fel a hátára, ahogy én vittem őt, amikor még bírtam. 

Sok cifra dolgot éltem meg már anyaként és kellőképpen vastag már a bőr a arcomon ahhoz, hogy szemrebbenés nélkül átlendüljek az anyukás fórumok hülyeségein, de amikor olyan hozzászólásokba botlok, hogy "apa nem engedi, hogy kifessem a fiunk körmét, mert az buzis(!)", vagy a mama nem hajlandó fröccsöntött hatodik traktor helyett egy rég vágyott babát venni, mert az nem fiúknak való, na akkor nekem is felszalad a szemöldököm. Úgy meg pláne, hogy az életben is megkapom: idén azért nem lesz egy nagy családi ajándék, hanem sok kis hülyeség, mert Pablo ne játsszon kiskonyhával. Az lányoknak való...

img_20190828_121420_edited.jpgNéha beleállok az ilyen eszmecserékbe, és elmagyarázom, hogy egyrészt a homoszexualitás nem attól lesz, hogy egy fiú babázik, hanem genetikailag kódolt, másrészt pedig engem aztán abszolút nem érdekel, ha a fiam meleg. Nekünk, a szüleinek az a fontos, hogy boldog, kiegyensúlyozott felnőtt legyen. 

És tudjátok mit? Igenis meg fog kapni minden olyan "lányos" játékot, amilyennel a begyöpösödöttek szerint nem szabadna játszania. És hogy mik ezek? 

1. Babakocsi
Az első igazán lányos játéka egy kicsi babakocsi volt. Az egyik kis játszótársánál látta a parkban, teljesen rápörgött és boldogan tologatta. Gyorsan vettem is neki egyet amikor olyan tizenöt hónapos lehetett, miután megtanult járni. Nemrég ajándékoztuk tovább, mert már kicsi neki, de több, mint egy évig a kedvenc játékok egyike volt. 

babakocsi_edited.jpg

2. Baba

Babakocsiba baba dukál, tavaly karácsonyra hozott is neki a Jézuska egy kicsi cumis babát. Nagyon cukin elszöszöl vele, bár mostmár a babakocsi helyett a traktorban kap helyet szegény nyúzott kiscsaj. Ki mondta, hogy babázni csak a lányoknak lehet? 

img_20191004_174318_edited.jpg

3. Plüssmaci

Nagy becsben van Coccolino, akit még a nyáron kapott Szeghalmon Adri anyukájától. Eteti, szopiztatja, büfizteti, altatja, hordozza, traktorba ülteti őt is, jön velünk az oviba és a kirándulásokra is. Nagyon örülök neki, hogy ilyen szimulációs játékokat is játszik, azt jelenti, hogy neki természetes ellátni egy babát. Apától is ezt látja, miért lenne hát baj, hogy babusgat egy plüss állatkát? Nemhogy a kárára válna, hanem rengeteget tanul is belőle. Hogy aztán ha a sors úgy akarja, olyan fantasztikus apuka legyen belőle, mint amilyen az övé. 

maci_edited.jpg

4. Kiskonyha

Hány világhírű séfről hallunk mostanában egyre többet a tévéből, az újságokból? Ugye, hogy a nagyrészük férfi? Tényleg akkora probléma, ha egy kisfiú főzőcskézik a  mini főzőkészletével? Nem értem az ellenzőket, pedig nagyon sokan vannak. Döbbenetesen sokan. Én személy szerint bámulattal nézem azokat a gyerekeket, akik 8-10 évesen magabiztosan dobnak össze egy ebédet a konyhában. Pablo rendszeresen süt- főz velem, igaziból, de emellett a kis sarokjában imád az edénykéivel kotyvasztani. A család nem partner abban, hogy együtt vegyünk neki konyhát, egyedül kell hát cselekednem:)

img_20190823_120658_edited.jpg

5 . Babaház

Hely hiányában ez sajnos nem lesz a játékkészlet része. Talán az udvarra majd csinálunk egyet, de idebent tényleg nem fér egy olyan, amilyet igazán szeretnék. Pedig mennyire szeretnék! Persze nem egyszerre mindent, hanem mondjuk jövőre, de szerintem egy babaház csodás ajándék lehet kislánynak és kisfiúnak egyaránt. Fiúknak szinte tiltólistás játék, amit ugyanúgy nem értek, mint a kiskonyha elutasítását. Mi rosszat tanulhat egy babaháztól? Én csak a pozitívumokat látom benne, sokkal hasznosabbnak tartom, mint egy gyerekméretű, elképesztően drága távirányítós autót vagy egy ötvenedik kistraktort. Nemrég egy fórumon az egyik apuka teljesen kikelt magából, hogy az ő fia bizony ne játsszon babaházzal, amikor azonban megkérdezték tőle, hogy miért van ennyire ellene, nem tudott értelmes magyarázatot adni. 

img_20191115_181129_edited.jpgA hagyományok, a társadalmi elvárások és az előítéletek gúzsba kötnek bennünket. Óriási hiba, hiszen a szemellenzős butaság miatt a gyermekeinket már kicsi korban beállítjuk a sorba, és nem hagyjuk, hogy szabadon alakuljon a személyiségük. Fiú de balettezni akar? A kedvenc játéka egy Barbie baba? A fáramászás helyett inkább főzögetni szeret? Mi ezzel a baj? Ha egy lány játszik "fiús" játékokkal, arra azt mondjuk, hogy milyen belevaló kiscsaj és hadd csinálja csak. Ha egy fiú teszi ugyanezt, akkor bekapcsol a vészjelző, csikorognak a fékek: pánik önti el főleg az apukák agyát, és kényszeresen focizni és autóversenyezni viszik a kicsiket. 

Örülök, hogy az én férjem egyáltalán nem így gondolkodik, és hogy nem kell még itthon is harcolnom az elvárások ellen. 

Ne féljetek a lányos játékoktól, nem lesz homoszexuális a gyerek tőlük! (Ha az, az már rég eldőlt, úgysem tudtok tenni ellene.) Hadd babázzanak és főzzenek, az egyetlen "kockázat", hogy egyszer majd csodás családapa lehet belőlük. Ha ők is akarják. 

Köszönöm, hogy elolvastatok! Megyek játékkonyhát rendelni:)

JustMom Évi

 

Szólj hozzá